Unokatestvéremék ideiglenesen hozzám került gyűjteményéből próbálom az érdekesebb autókat összeválogatni ide. Elsőként egy Fiat Abarthot mutattam meg nektek a rally világából, aztán két bolgár Citroen SM-et. Most ismét visszatérünk a versenyzéshez, a szakág ugyanaz, csak pár évvel később. Az ismételt időutazás apropója a Ford RS200.
1982-ben létrehozta a FISA - az FIA elődje - a B-csoportot. A célja ezzel az volt, hogy több autógyárat vonjon be a versenyzésbe. Ezt hivatottak elősegíteni a szabályok is, amik igen szabad kezet adtak a gyártóknak és mérnököknek. Az autókat négy kategóriába sorolták a csoporton belül, az RS200-zal egy kategóriába tartozó autókba maximum 3000 köbcentis szívó vagy 2143 köbcentis turbós motor kerülhetett, a kocsik tömege nem lehettek kevesebb 960 kg-nál. Ahhoz, hogy egy modellt a B-csoportban indítani tudjon a gyár, szükség volt még évi 200 autó sorozatgyártására. A FISA elérte célját, sok gyártó kapott kedvet B-csoportos versenyautó építéséhez, például az Audi, a Peugeot, a Lancia, a Citroen, a Skoda, a Ferrari és még sorolhatnám. 1985-ig is szép számmal indultak ebben a csoportban, de 1986 volt a csúcs, az RS200 szintén ekkor kezdte rally-szereplését.
1983-ban a Ford leállította az Escort alapokra épülő RS1700T fejlesztését, ezzel egy időben elindítva az RS200 építését. A B-csoport szabályainak megfelelve egy turbós, 1,8 literes, 4 hengeres, 16 szelepes motort kapott az utastér mögé. Az erőforrást, amit egyébként a Cosworth készített, utcai verzióban 236 LE leadására volt képes, a verseny változatban 350-450 paci lakozott. Az RS200-ból készült 2137 köbcentis motorral is, de ezek szinte kizárólag csak a rallycross-ban versenyeztek 650 LE körüli teljesítménnyel. Az autóban három sperrdiffi kapott helyet, egy a váltó közelében, a másik kettő pedig az első és hátsó felfüggesztésnél. A rallyra szánt autókban a középső differenciálművet egy kar segítségével zárni tudta a pilóta.
A karosszéria megtervezésében az olaszországi Ghia és a Ford-Motorsport-Designteam dolgozott össze. Az autó formája összetéveszthetetlen, nem készült azelőtt és azóta sem hasonló. A kocsi vázát csövek alkotják, a karosszériaelemek üvegszálas műanyagból vannak, a tetőhöz üvegszál, szénszál és aramidszál keverékét használták. A további súlycsökkentés érdekében az oldalsó és hátsó szélvédő plexiből készült. A 6 darab prototípus és a maradék 194 darab RS200 a Reliant gyárban készült. Ez az üzem saját autóik gyártásán felül más márkáknak is készített kompozit elemeket. A Ford itt gyártatta a cabrioit széria alvázra műanyag karosszériával.
Az utcára szánt autókat kék és fehér színben lehetett kapni. A spártai belsővel rendelkező rally-verzióval szemben ezek bőr kormányt, szőnyegeket és ajtókárpitot kaptak.
A B-csoport, és ezzel az RS200 rallytörténetének a sorozatos, emberéleteket is követelő balesetek vetettek véget. Két ilyen szomorú esemény a Fordokhoz kötődik, '86-ban a Portugál Rallyn a helyi versenyző, Joaquim Santos letért autójával a pályáról és a nézők közé csapódott. A németországi Hessen Rallyn pedig a csapat egyik navigátora vesztette életét egy súlyos balesetben. A tragédiák miatt az 1986-os szezon végén az FIA betiltotta a B-csoportos autók rallyversenyzését. A figyelem ezt követően az A-csoportra fókuszálódott. Ebben a csoportban a homologizációhoz 5000 szériaautót kellett legyártani, így a gyártók megint ismert modellekből építettek versenyautókat. A Ford RS200 nem lett a legsikeresebb versenyautó, de a motorsport szegényebb lenne nélküle.
A Matchbox 1987-ben, a B-csoport bezárását követően egy évvel jelentette meg az RS200 játék változatát. Elsőként egy fehér-kék versenyfestésben készült, ez hasonlít az igazi autó mintájára. A későbbi modelleken szinte ugyanezt a tamponnyomatot látjuk, a színek változnak és a rajtszám. Létezett két verzió, amire nem került semmi "cicoma", egyszerű kék illetve fehér színűek, pont, mint a korábban megvásárolható utcai autók színe.
Az autó formáját nagyon eltalálta a Matchbox, igazán szép és részletes munka. Az elsőként megjelent verzió tetszik nekem a legjobban, nem csak azért, mert hasonló festéssel valóban versenyeztek, hanem azért is, mert ez tartalmaz egy aprócska pluszt, amit a többin nem láttam. Ez a többlet a kidomborodó Ford embléma az autó elején. A részletesség persze nem csak ennyiből áll. Az ajtókon kilincsek és tükrök is vannak, az utastér mögött kialakították a felső és két oldalsó légbeömlőt, az első lökhárítón, a rendszámtábla helyén RS200 feliratot találunk, amit jobbról-balról egy-egy fényszóró fog közre. Hátul a spoiler majdnem hű mása az eredetinek, kivétel mindössze a középső nyílás, amit gondolom nehézkes lett volna megoldani a Matchboxon. A hátsó lámpák kissé elnagyoltak, hatásukat a kocsi "sarkában" futó éles törés némileg tovább rontja. A lámpák között, egy téglalap alakú nyílásba van beakasztva a fém alváz, így a rögzítéséhez elég volt egyetlen szegecs a kocsi elejénél.
A beltér a méretarányhoz képest eléggé részletes, sportüléseket, háromküllős kormányt és váltót mintáztak meg a szürke műanyagból. A hátsó szélvédő jobb oldalára öt szellőzőnyílás került, az üvegen keresztül látható a motor, a kipufogócsonkok és két tartály.
Az autó összességében nagyon dögös, amihez a kiválóan rugózó "Convoy-kerekek" nagyban hozzájárulnak. A Ford RS200 egyértelműen a megszerzendő autók listáján van. (Még!)
MB-34 Ford RS200 (1987-88)
A hátsó lámpák kicsit elnagyoltak, és a kocsi "sarkán" futó törés sem javít a látványon.
Így néz ki a négyhengeres 1,8-as turbómotor műanyagból.
1983-ban a Ford leállította az Escort alapokra épülő RS1700T fejlesztését, ezzel egy időben elindítva az RS200 építését. A B-csoport szabályainak megfelelve egy turbós, 1,8 literes, 4 hengeres, 16 szelepes motort kapott az utastér mögé. Az erőforrást, amit egyébként a Cosworth készített, utcai verzióban 236 LE leadására volt képes, a verseny változatban 350-450 paci lakozott. Az RS200-ból készült 2137 köbcentis motorral is, de ezek szinte kizárólag csak a rallycross-ban versenyeztek 650 LE körüli teljesítménnyel. Az autóban három sperrdiffi kapott helyet, egy a váltó közelében, a másik kettő pedig az első és hátsó felfüggesztésnél. A rallyra szánt autókban a középső differenciálművet egy kar segítségével zárni tudta a pilóta.
A karosszéria megtervezésében az olaszországi Ghia és a Ford-Motorsport-Designteam dolgozott össze. Az autó formája összetéveszthetetlen, nem készült azelőtt és azóta sem hasonló. A kocsi vázát csövek alkotják, a karosszériaelemek üvegszálas műanyagból vannak, a tetőhöz üvegszál, szénszál és aramidszál keverékét használták. A további súlycsökkentés érdekében az oldalsó és hátsó szélvédő plexiből készült. A 6 darab prototípus és a maradék 194 darab RS200 a Reliant gyárban készült. Ez az üzem saját autóik gyártásán felül más márkáknak is készített kompozit elemeket. A Ford itt gyártatta a cabrioit széria alvázra műanyag karosszériával.
Az utcára szánt autókat kék és fehér színben lehetett kapni. A spártai belsővel rendelkező rally-verzióval szemben ezek bőr kormányt, szőnyegeket és ajtókárpitot kaptak.
A B-csoport, és ezzel az RS200 rallytörténetének a sorozatos, emberéleteket is követelő balesetek vetettek véget. Két ilyen szomorú esemény a Fordokhoz kötődik, '86-ban a Portugál Rallyn a helyi versenyző, Joaquim Santos letért autójával a pályáról és a nézők közé csapódott. A németországi Hessen Rallyn pedig a csapat egyik navigátora vesztette életét egy súlyos balesetben. A tragédiák miatt az 1986-os szezon végén az FIA betiltotta a B-csoportos autók rallyversenyzését. A figyelem ezt követően az A-csoportra fókuszálódott. Ebben a csoportban a homologizációhoz 5000 szériaautót kellett legyártani, így a gyártók megint ismert modellekből építettek versenyautókat. A Ford RS200 nem lett a legsikeresebb versenyautó, de a motorsport szegényebb lenne nélküle.
A Matchbox 1987-ben, a B-csoport bezárását követően egy évvel jelentette meg az RS200 játék változatát. Elsőként egy fehér-kék versenyfestésben készült, ez hasonlít az igazi autó mintájára. A későbbi modelleken szinte ugyanezt a tamponnyomatot látjuk, a színek változnak és a rajtszám. Létezett két verzió, amire nem került semmi "cicoma", egyszerű kék illetve fehér színűek, pont, mint a korábban megvásárolható utcai autók színe.
Az autó formáját nagyon eltalálta a Matchbox, igazán szép és részletes munka. Az elsőként megjelent verzió tetszik nekem a legjobban, nem csak azért, mert hasonló festéssel valóban versenyeztek, hanem azért is, mert ez tartalmaz egy aprócska pluszt, amit a többin nem láttam. Ez a többlet a kidomborodó Ford embléma az autó elején. A részletesség persze nem csak ennyiből áll. Az ajtókon kilincsek és tükrök is vannak, az utastér mögött kialakították a felső és két oldalsó légbeömlőt, az első lökhárítón, a rendszámtábla helyén RS200 feliratot találunk, amit jobbról-balról egy-egy fényszóró fog közre. Hátul a spoiler majdnem hű mása az eredetinek, kivétel mindössze a középső nyílás, amit gondolom nehézkes lett volna megoldani a Matchboxon. A hátsó lámpák kissé elnagyoltak, hatásukat a kocsi "sarkában" futó éles törés némileg tovább rontja. A lámpák között, egy téglalap alakú nyílásba van beakasztva a fém alváz, így a rögzítéséhez elég volt egyetlen szegecs a kocsi elejénél.
A beltér a méretarányhoz képest eléggé részletes, sportüléseket, háromküllős kormányt és váltót mintáztak meg a szürke műanyagból. A hátsó szélvédő jobb oldalára öt szellőzőnyílás került, az üvegen keresztül látható a motor, a kipufogócsonkok és két tartály.
Az autó összességében nagyon dögös, amihez a kiválóan rugózó "Convoy-kerekek" nagyban hozzájárulnak. A Ford RS200 egyértelműen a megszerzendő autók listáján van. (Még!)
MB-34 Ford RS200 (1987-88)
A hátsó lámpák kicsit elnagyoltak, és a kocsi "sarkán" futó törés sem javít a látványon.
Így néz ki a négyhengeres 1,8-as turbómotor műanyagból.
4 megjegyzés:
Sereltem, lájkoltam! ;-) Két ilyen autót is volt szerencsém élőben látni, de sajna csak mint kiállítási tárgy.
Köszi! :-)
Szívesen látnám álló helyzetben is, mert nagyon tetszik, de azért ha a hangját is hallani lehetne, az lenne az igazi.
A leharcolt gyerekkori mellé már jó lenne beszereznem egy hibátlant, amiként a Superva 2-ből is...
Én is hasonlóképpen vagyok vele, nekem a kék verzió van meg régről fehér mintával, de sajnos eléggé lezúztam szegényt...:-S
Megjegyzés küldése